Baranyai Katalin és mások: Magyar nyelv 9. (Szent Imre Könyvek)

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tankönyve. A kilencedikes Magyar nyelv tankönyv a kerettantervnek megfelelően két témát dolgoz fel, és ráadásként egy szemelvénygyűjteményt közöl. Az első fejezet a kommunikáció folyamataiba ad bevezetést, míg a második fejezet a grammatikai rendszer mélyebb megértését segíti. A kommunikációs fejezetnek a témája több szempontból is fontos, már csak azért is, mert valamennyien részei, célpontjai és szereplői vagyunk a kommunikációnak és a tömegkommunikációnak. Fontos megértenünk ezek működési mechanizmusait, ha hatékonyan akarunk kommunikálni, ha az eszközrendszer figyelmes és tudatos használói akarunk lenni, és el szeretnénk kerülni, hogy a médiumok meg a technikai eszközök használjanak minket, netán a kereskedelmi reklámok szabják meg életünk irányait. A második rész grammatikai ismeretei pedig azért nélkülözhetetlenek, mert kevésbé tudjuk pontosan kifejezni magunkat, ha nem vagyunk tisztában annak a nyelvi rendszernek az eszköz- és szabálykészletével, amelyet folyamatosan használunk. S ha nem pontosan fejezzük ki emberi tartalmainkat, azt családi és baráti kapcsolataink is megsínylik, hiszen a pontatlan, elnagyolt vagy hamis közlések félreértésekhez vezetnek. A tankönyv harmadik része nem tanulni valót kínál, hanem olvasmányokat közöl a magyar nyelvről. Olyan írók gondolatait olvashatjuk benne, mint Kazinczy Ferenc, Arany János, Babits Mihály vagy Kosztolányi Dezső, és olyan kiváló tudósokét, mint Gombocz Zoltán vagy Négyesy László. Míg a tanulást segítő leckék egy- egy részletkérdést vesznek szemügyre, ezek az olvasnivalók távolabbról pillantanak anyanyelvünkre, és átfogó képet adnak annak sajátosságairól, jellegéről.