Magyar nyelv és kultúra a Kárpát-medencében - Szoták Szilvia (Szerk.)

Az alig négy éve alakult, alsóőri székhelyű Imre Samu Nyelvi Intézet ambiciózus tevékenységével máris komoly hagyományt teremtett a határon túli magyar kisebbségek anyanyelvi kultúrájának kutatásában, és az erre vonatkozó tudományos eredmények közzétételében. A kérdéskör különböző aspektusairól évente tudományos tanácsozást szerveznek, melyek anyaga nyomtatásban legutóbb 2009-ben látott napvilágot, elsősorban a burgenlandi magyarság anyanyelvhasználatának aktuális problémáit körüljárva. Jelen kötet ennek folytatásaként is felfogható: az intézet által 2010-ben hasonló témában rendezett konferencián elhangzott előadások írott anyagait tartalmazza, melyek ezúttal egy tágabb térségre fókuszálnak, így az olvasók nemcsak az ausztriai, hanem a szlovéniai és a horvátországi magyar anyanyelvű közösségek nyelvi, nyelvhasználati sajátosságairól is képet alkothatnak. A tanulmánykötet fő értékét többek között abban is kell látnunk, hogy párhuzamosan villant fel számos részletet e három "kisrégió" különböző szociokulturális múltú, s jelenleg sem feltétlen azonos anyanyelvhasználati szabályozottságban élő magyarságcsoportjainak nyelvi létmódjából, kidomborítva ezzel az eddig talán kevesebb figyelmet kapott párhuzamokat is a három nevezett régióban. Ezen koncepciónak köszönhetően ugyanakkor érzékletesen körvonalazódik az is, mennyire más nyelvhasználati problémák és nyelvpolitikai dilemmák vetődnek fel a kisrégiók magyar etnikumai esetében, mint a hazánkkal határos négy másik állam egyenként is többszázezres magyarságtömbjeinél. A számos alkalmazott nyelvészeti diszciplínát átfogó, s a felvonultatott módszertani eljárásokban is sokszínű tanulmánykötet érzékletesen bizonyítja, mennyire változatos szempontok és elméleti keretek szerint lehet kutatni a határon túli magyar nyelvközösségek és nyelvváltozataik érzékeny, időben rendkívül dinamikusan változó jelenségkörét - a leíró és történeti dialektológiától, a geo- és szociolingvisztikától kezdve a korpusznyelvészeti és lexikográfiai megközelítésen át a nyelvi tervezés gyakorlatáig és a nyelvi jogok interdiszciplináris elméleti keretéig. (®agar-Szentesi Orsolya)