A Világegyetem és átalakulásai - Roland Omnés

Ez a kis könyv ébredés az álomból. Az eredeti szándék szerint bepillantást kellett volna adni a Világegyetem születésének misztériumába, majd hosszú csodakeresésére indulni, és behatolni az égboltot benépesítő galaxisok, csillagok és bolygók rejtélyeibe. Az Olvasót vezetve újra fel akartam fedezni azt – ami sok fizikus mélységes meggyőződése –, hogy e világon minden szükségszerű, a természettörvények játéka. Így indulva figyelmünket maguknak a törvényeknek a vizsgálatára irányíthattuk volna. Spinoza és Leibniz nyomán feltetettük a kérdést: vajon ezek-e az egyedül lehetséges törvények, és szükségszerűek-e? A világok elrendezése után hogyan tették lehetővé az életet? Belemélyedtünk volna a Világegyetem és a téridő azonosságának kérdésébe. Láttuk volna, hogy a törvények alakjának és a mennyiségnek ismereteink jelenlegi szintjén még alig észlelhető kis módosulása hogyan akadályozná meg a valóságot kibontakozásában. Például az elektron tömegének, kölcsönhatási erejének kis megváltoztatásával hogyan szűnne meg létezni a csillag, a kristály vagy az élet. Mindezekből, úgy hiszem, bámulattal ébredtünk volna tudatára, milyen csodálatos egység részei vagyunk. Ilyen könyv írásához bölcsebbnek, filozofikusabbnak és főként költőibbnek kellene lenni annál, mint amilyen én vagyok. Ezért csak jóval szerényebb feladatra vállalkoztam. Azt szeretném bemutatni, hogy a fizikai törvények miként hagytak nyomot a Világegyetem a fejlődés főbb állomásain, azokon az állomásokon, amelyekről már úgy hisszük, értjük őket. Lehetséges, sőt valószínű, hogy az itt bemutatandó gondolatok és elméletek némelyike módosul majd, vagy talán el is vettetik; e gondolatok mindenesetre hallatlanul gazdagodni fognak. Ami fontos: becsüljük őket szépségükben. Az szerettem volna elérni, hogy e lapok mindenki számára világosak és érthetők legyenek. Ez nem képtelenség: egy jó népszerűsítő munka nemegyszer jobban közölheti a lényeget, mint egy egyenletekkel teletűzdelt cikk. Ami ui. az egyenleteket illeti: vagy semmit sem ért belőlük az Olvasó, vagy – ha az alapgondolatokat megérti – maga is fel tudja őket írni. Sikerült-e a szándékom, nem tudom. A tudományos cikkeken kopott toll mindig karcol egy kicsit; bizonyosan lehetett volna világosabban is írni. Mindenesetre igyekeztem bevezetni az Olvasót mindabba, ami nem általánosan ismert, de mégis elengedhetetlenül szükséges, legyen az akár csillagászati megfigyelés, akár fizikai ismeret. Könyvem két részből áll. Az elsőt a Világegyetem eredtének megismertetésére szántam, a másodikban a fontosabb csillagászati objektumokat tekintettem át, a galaxisoktól a bolygókig. Ismereteink kétségtelenül sokkal biztosabbak és pontosabbak e második tárgykörben. Számos kiváló művet írtak már a csillagászat és az asztrofizika tárgyában, mindazonáltal, úgy hiszem, e könyveket – nehéznek ítélvén – általában mégis félreteszik. Ez indokolja és magyarázza, hogy ilyen könyvet írtam, s azt is, hogy miért hiányoznak belőle az inkább leíró könyveket színessé tevő, meggyőző fényképek. Kevés tudós nevével fognak találkozni, őket is mintegy mellékesen, helyenként említem majd meg, csak hivatkozásképpen. Van valami szép abban, ha a tudomány olyan katedrálisként tűnik elénk, melynek kövei nincsenek megjelölve.